


Havonta új mese? Nem akarok lemaradni egyről sem! Írjatok azonnal, amikor olvasható egy új kaland!
Döngő Dongák

Aznap váratlan események kavarták fel a Pöttyös Hajó legénységének életét. Valami furcsa, dörgő-zörgő, dongó–bongó hangra ébredtek már kora reggel. Elsőként, hangosan csaholva Hordó kutya szaladt fel a fedélzetre, aztán álmosan, szemeiket dörzsölgetve a többiek is előbotorkáltak a fedélközből. De aztán egy pillanat alatt kiszaladt a szemükből az álom attól, amit a fedélzetről láttak. Közvetlenül mellettük egy másik hajó ringott a vízen, időnként még a Pöttyös hajó oldalához is hozzá-hozzákoccant, a gyomrából pedig folyton csak tompa és mély döndülések hallatszottak.
- Hát ez meg hogy került ide?! – hökkent meg Melák.
- Este még a nyomát se láttam – jegyezte meg Nyurga.
- Csak nem egy kísértethajó? – fakadt ki Tücsiből az ijedtség.
Valóban volt valami kísérteties abban a hajóban. Az éj leple alatt került elő a semmiből, eresztékei hideglelősen recsegtek-ropogtak, árbocain, a törött vitorlarudak maradványairól rojtosan lógott a megtépázott vitorlázat, foszladozó kötelek csüngtek mindenütt.
- Talán csak alszik a legénység – bizakodott Panka.
A hajó azonban nem úgy nézett ki, mint amin bárki is lenne.
- Bizony, ennek a fele se tréfa! - állapította meg Pöttyös Kapitány.
Míg a legénység így tanakodott, Hordó kutya egy könnyed szökkenéssel átugrott az ismeretlen hajóra, és onnan ugatott visszafelé.
- Azt mondja, menjünk utána – fordított Nyurga, mintha a többiek nem jöttek volna rá maguktól is, és az is látszott, hogy egyiküknek sem olyan nagyon sürgős követni a kutyust.
- Ki kéne dolgozni valami tervet – vetette fel Nyurga.
- De legalábbis magunkkal vinni valami fegyvert – fűzte hozzá Melák.
Pöttyös Kapitány azonban így szólt:
- Először is kötelek kellenek. Ki kell pányvázni a Pöttyös oldalához ezt az ismeretlen hajót, mert így akár el is sodródhatunk, amikor átmegyünk. Itt nagyon erős a tengeri áramlat.
Bár szavait nem követte osztatlan lelkesedés, követték utasításait. Melák volt az a bátor, aki elsőként átlépett a korlátok felett, hogy odaát is megkösse a köteleket.
Észre sem vették, hogy eközben Hordó eltűnt a szemük elől. Csak arra figyeltek fel, amikor csaholása már az idegen hajó rakteréből hallatszott. Melák habozott kicsit, hogy utána induljon-e, vagy várjon a többiekre, végül határozott léptekkel elindult Hordó irányába. Ezt látva Panka a szája elé kapta kezeit, Tücsi elsápadt, Nyurga is a fejét fogta, egyedül Pöttyös Kapitány volt nyugodt. Mitöbb, egy pallót vetett át a korlátok felett, és bátran elindult Melák után.
Darabokra hullott ládák, törött flaskák üvegcserepei között kellett lavírozni az imbolygó fedélzeten, és vigyázni, nehogy a fejére pottyanjon valami a magasból. A padló alól egyre csak a döndülések hallatszottak, Hordó csaholásával elkeveredve.
- Óvatosak legyetek! – kiáltotta át Panka, és erre már Melák válaszolt, aki éppen felbukkant a fedélközből visszafordulva:
- Csak hordó van itt.
- Gondolom üresek – bökte oda Pöttyös Kapitány, és ebből egy kukkot sem értettek a Pöttyös fedélzetén várakozó többiek: „hogyan is lehetne Hordó üres, pláne több??!!”.
Hamarosan választ kaptak erre, amikor Pöttyös Kapitány is körülnézett odalent és visszatért Melákkal és Hordó kutyával.
- Hála az égnek, hogy épségben itt vagytok! – fohászkodott Panka.
- Nem voltak ott kalózok? –nyugtalankodott Nyurga.
- És kísértetek? – érdeklődött Tücsi.

Pöttyös Kapitány mosolyogva csak annyit mondott:
- Ahogy sejtettem, ez az a kereskedőhajó, ami a Karib tengerről sodródott el még tavaly, amikor egy hatalmas trópusi vihar csapott le a kikötőre. A Golf áramlat sodorta át az óceánon, legénység nélkül.
- De tele rakománnyal! – toldotta meg Melák.
- Na és mi ez a félelmetes döngő-bongó zaj? – érdeklődött Tücsi.
- A rakomány. Első osztályú, trópusi fából készült hordók. Csak épp szertegurultak, ezért dönögnek – magyarázta a Kapitány, Hordó kutya pedig vidámakat vakkantott egyetértése jeléül.
Ekkor végre megnyugodtak a többiek is. Amennyire csak lehetett, helyrehozták az elcsatangolt hajót, aztán a Pöttyös hajóhoz kötve elvontatták a legközelebbi kikötőbe. Amikor a tulajdonos megtudta, hogy rakományostul megkerült az elveszettnek hitt hajója, busásan megjutalmazta a Pöttyös legénységét.



