A  sámán  varázskövei

Aznap Nyurga szülinapjára készülődött a Pöttyös hajó legénysége. Közel jártak egy kikötőhöz, ahol hatalmas, hófödte hegyek emelkedtek a part felett. Pöttyös kapitány félrehívta a többieket úgy, hogy a hórihorgas matrózlegény ne hallhassa őket.
- A gleccser, azaz a jégfolyó közelében összegyűjthetünk egy igazán Nyurgának való meglepetést, de addig valakinek vele kéne maradni. Elkísérhetné például a bazárba, azzal, hogy a vacsorához kell beszerezni hozzávalókat.

A kapitány épp azt szerette volna javasolni, hogy Melák legyen az, de Tücsi kapálózva jelentkezett, hogy majd ő elkíséri Nyurgát. Valahogy nem akaródzott neki a fagyos gleccser közelébe felkapaszkodni. Végül a többiek is beleegyeztek, így aztán mikor horgonyt vetett a Pöttyös hajó, kétfelé indultak.
Panka, Melák, Pöttyös kapitány és Hordó kutya fel a hegyre, a jégfolyóhoz, Tücsi pedig Nyurgával a bazárba.
Ott volt aztán nagy a zsivaj. A szűk utca kétoldalán egymást érték az árusok, a világ minden tájáról idehordott portékát kínáltak. Mögöttük, az épületek aljában titokzatos üzletek sorakoztak. Az egyikből szokatlan zene szűrődött ki, másikból füst gomolygott elő, a harmadikból nagyhangú kereskedő kiáltozott.

Alighogy Tücsiék megérkeztek a bazársorra, nyomukba szegődött egy alacsony, csuklyás alak. Nyurgának alig ért a derekáig, de csak integetett, hogy hajoljanak közelebb.
- Látom, messziről jöttetek, de nagy szerencsétek van! Ti segíthettek kimenekíteni a szigetről a sámán varázsköveit, és ezzel ti lehettek azok, akiknek minden kívánsága teljesül!

Nyurga szívesen elkergette volna azt a furcsa figurát, de Tücsit nagyon érdekelni kezdte a dolog.
- Hallgassuk meg, abból nem lehet semmi baj! - javasolta.

Nyurga végül is ráállt, a fickó, pedig belekezdett:
- Hajdanán tűzokádó sárkány költözött ide a hegyre. De nem akármilyen sárkány volt az! Kősziklát evett, amit a bendője tüzével megolvasztott, és azt a forró lávát fújta ki magából – mondta a csuklyás figura, és közben hol erre, hol arra pillogott, nem hallgatja-e valaki. - A sárkány már-már teljesen elpusztította a szigetet – folytatta a titokzatos alak - csakhogy egy messzi földről érkezett sámán a fagyvarázslatával leterítette a bestiát. A kövek belefagytak a bendőjébe, mint valami jégkocka. A sámán kimetszette azokat, és varázserővel látta el. A köveket azóta rejtegetni kell, nehogy rossz kezekbe kerüljenek. De most a vész közelít. Meg kell, hogy vegyétek tőlem, és ki kell menteni a köveket a szigetről! - győzködte őket a csuklyás alak, és egy bőrzsákot mutatott, abban pedig nagyon érdekes, szinte teljesen kocka és hasábforma, vörös színű gránit köveket.
- Tényleg, mint a jégkocka! - ámuldoztak a pöttyös matrózok.

Tücsi azonnal a pénzes zacskóért nyúlt, és érdekes módon Nyurga se ellenkezett. Annyira meggyőző volt az előadás, hogy mindketten úgy érezték – a Pöttyös hajóra kell juttatni a sámán köveit. Nem volt ugyan sok pénz náluk, de az összeset odaadták. A szerzeményükkel aztán sürgősen visszatértek a fedélzetre.

Már majdnem esteledett, mire a többiek is hazatértek. Mindannyian izgatottak voltak, de leginkább Melák, aki már alig várta, hogy barátjának, Nyurgának, átadhassa a szülinapi meglepetést.
- Egy építőkocka készlet, valódi természetes anyagból!
- Nagyon köszönöm! - vette át az ajándékot Nyurga, aztán ahogyan kinyitotta a dobozt, Tücsivel együtt földbegyökerezett a lába: szinte teljesen kocka és hasábforma, vörös színű gránitkövek!
- A sámán kövei! - kiáltotta Tücsi, és rögtön előkereste a bőrzsákot, amit a bazárban beszereztek, azt hitte, abból tűntek el, és kerültek Melákhoz. De ott volt valamennyi a helyén.
- Ezt nem értem – kapott a fejéhez, aztán elmesélte a többieknek, hogyan jártak. Azok mind csak hüledeztek, és Pöttyös kapitány is nagyon csóválta a fejét.
- Hát titeket alaposan rászedtek! Ezek nem varázserejű sámánkövek, hanem egyszerű moréna kavicsok! Azaz olyan kövek, amiket a gleccser szállított. Nem gömbölyded alakúak, mint a folyóból származó kavicsok, hanem szögletesek, sarkosak, laposak, mert a jég nem forgatja őket mint a víz, hanem csúsztatja, és így csiszolódnak le. Csak keresgélni kell, és akad köztük kocka alakú is. A színük pedig olyan, amilyen kőzetből van a hegy. Ez itt a szigeten vörös gránit!


Tücsi is, és Nyurga is nagyon el volt kenődve, de Panka előrukkolt a megoldással.
- Semmi ok az elszontyolodásra! A két készlettel legalább tudunk versenyezni, ki épít magasabb tornyot!
De nem is ez volt az igazi megoldás a hangulatra, hanem a titkon készített tortája a gyertyákkal, ami már alig várta, hogy az ünnepelt végre felvágja.